Colleen Bell az Egyesült Államok új budapesti nagykövete. Szappanopera producer. Na, végre! Egy tisztességes darab, a magyar országgyűlésben évtizedek óta zajló primitív abszurd dráma helyett. Lesz kitől tanulniuk kultúrát a politikusainknak!

Amerika így működik! A testépítő Arnold Schwarzeneggerből sikeres kormányzó lett. A színész Ronald Reaganből olyan amerikai elnök, aki egy laza kézmozdulattal lesöpörte a kommunista Szovjetuniót a térképről, és ezzel segített nekünk, magyaroknak, eltakarítani a Kádár-rendszert! Lehet, hogy Coleen Bell is segíteni fog nekünk eltüntetni a korrupt Orbán-rezsimet? Lehet, de azért ez a feladat minket, tisztességes magyarokat illet!

Mellesleg az amerikai nagykövet hölgynek politikai tudományokból és közgazdaságtanból van diplomája, és négy gyermek édesanyja. A világhírű Kennedy Kulturális Központ egyik vezetője, a női egyenjogúság és a gyermekek elleni erőszak élharcosa. A „Gazdagok és szépek” szappanoperája a világ legnézettebb sorozata, nem lehet egyszerű szervezési feladat a gyártását irányítani. Hasonló filmproducer, mint a mi Andy Vajnánk, aki köztudottan mindenhez, például monopolhelyzetben levő kaszinók üzemeltetéséhez is ért.

Colleen Bell kétségtelenül Obama elnökválasztási kampányának a sikeres támogatásával hívta fel magára a figyelmet. De akik ezért Magyarországon most a leghevesebben támadják, azok gondolkozzanak el előbb egy kicsit! Ha Orbán Viktor szobatársa voltál, akkor most a Közgép élén az összes közbeszerzést megnyered – Simicska Lajos! Ha együtt ittál Orbánnal az egyetemi koleszban, akkor most államfő vagy – Áder János. Ha egyetemista korodban Orbán hátát mostad a zuhanyozóban, akkor most az országgyűlés elnöke vagy- Kövér László. Ha Orbán Viktor felcsúti szomszédja voltál, akkor most az ország egyik leggazdagabb embere vagy – Mészáros Lőrinc. Soroljam?

Ehhez képest az amerikai kinevezési gyakorlat – ha ugyan az én személyes ízlésemmel nem is találkozik – de egészen tisztességes!

                                                                     Sipos László

Vágó Gábor egy korábbi kormányellenes tüntetésen hirdette meg, hogy szükség esetén a tüntetők élni fognak a polgári engedetlenség eszközével. Sőt, másnap már el is kezdte ezt, hiszen azzal, hogy bement az adóhivatalhoz érdeklődni Vida Ildikó lemondásáról, némileg már akadályozta a NAV szokásos munkáját, és ezzel talán már törvényt is sértett.

De vajon lehet-e valaha is erkölcsileg elfogadható a törvény megszegése egy demokráciában? Gandhi, Martin Luther King és a taxisblokád résztvevői szerint igen! Ha az emberek úgy találják, hogy olyan törvények iránti engedelmességre szólítják fel őket, amelyeket ők igazságtalannak tartanak, és a tiltakozás hagyományos eszközei, mint például a tüntetés, már kimerültek, akkor erkölcsileg elfogadható a polgári engedetlenség. A végső cél persze nem az általában vett joguralom megingatása, hanem csak az adott kormányzati politika megváltoztatása a közjó érdekében. És ami fontos: erőszak nélkül, vállalva az esetleges büntetést!

De mi lehet jelenleg a polgári engedetlenség konkrét formája? Taxisblokád? Hídlezárás? Szerintem ezek már múlt századi, elavult módszerek. Viszont jöhet például a digitális blokád a kormány ellen!

Az elmúlt hetekben több, az interneten futó kormányzati pályázat is határozatlan időre befuccsolt, mert a rendszer terhelhetőségét meghaladta már néhány száz, egy időben belépni szándékozó érdeklődő is. Időnként órákra leáll a kormányzati portál, az Ügyfélkapu rendszere is. És mi lesz, ha milliónyi felháborodott tiltakozó fog egyszerre rázúdulni a kormányzati oldalakra? Megbénulnak az okmányirodák, meghiúsul a személyi igazolványok, útlevelek, jogosítványok, forgalmik stb. stb. kiadása, de esetleg a bíróságok, a rendőrség, az adóhivatal és a többi államigazgatási intézmény számítógépes hálózata is.

Hogyan fogja az államkincstár átutalni a fizetéseket, a nyugdíjakat, hogyan fogja eladni az államkötvényeket? Lehet, hogy úgy le fog bénulni az egész magyar e-közigazgatás, hogy még a rezsit sem tudjuk befizetni. Ez lesz ám a tökéletes rezsicsökkentés!

És egy ilyen zűrzavarban gyengülni fog a forint, emiatt nem teljesül az adósság csökkentés az év végén, újra indul a túlzottdeficit-eljárás. Az Európai Unió nagyobbik része alig várja, hogy törvényes eszközt találjon az arrogáns orbáni rendszer elleni fellépéshez, és a liberális demokrácia helyreállításához hazánkban.

Ehhez még csak a hideg téli utcára sem kell feltétlenül kimennünk. Karosszékben ülve fogja megvívni a „csatát” a modern Magyar Köztársaságban és az egyéni szabadságjogokban hívő többség, és az idillinek elképzelt dzsentri Magyarországról álmodozó kisebbség. És talán nem is elsősorban pártvonalak mellett fog kibontakozni ez a küzdelem.

                                                                                         Sipos László

Lelkiismeretemnél és - sajnos koromnál - fogva is már ott lehettem a 25-30 évvel ezelőtti Bős-Nagymaros- Kádár ellenes tüntetéseken, és részt vettem az elmúlt hetek Orbán ellenes megmozdulásain is.

A korabeli tüntetőtársaim idősebbjei közül „szerencsére” már többen nem élték meg a tegnapi Közfelháborodás Napját, így azt a szégyent sem, hogy lássák, mennyire nem tudtunk változtatni hazánk sorsán az elmúlt 25 évben! A korabeli bátor tüntetőtársaim fiatalabbjai közül többen pedig – élükön Orbán Viktorral – a rohamrendőrök százainak a sorfalai mögé bújtak remegve. Talán éppen abban az országházbeli szobában húzták meg gyáva patkányként magukat, ahol annak idején Kádár! Ki gondolta volna annak idején?        

Sajnos ma is ugyanazokat a táblákat vihetjük magunkkal, és ugyanazokat a rigmusokat skandálhatjuk, amiket 25-30 évvel ezelőtt az akkori diktatúra végnapjaiban. „Demokráciát! Diktátor! Mondjon le! Ruszkik haza! Le a korrupcióval!”

De szerencsére ma is élvezzük a nyugati liberális demokráciák rokonszenvét! Mert biztos, hogy lassú az Európai Unió, de ne legyen semmi kétségünk: Ha ma nem lennénk az Európai Unió tagjai, akkor már nem is a kádári puha, hanem a rákosi kemény diktatúra uralkodna hazánkban! Így az orbáni diktatúra csupán a gondolatainkat, az elveinket, az egyéni szabadságunkat próbálja meg a sárba tiporni. Micsoda ellentmondás! Szabadságszerető népünk diktátor hajlamú vezetői lábbal tiporják az egyéni szabadságot! Hogyan lehetünk egyéni szabadságunk nélkül szabadok, mint nemzet?

Ismét hangsúlyozom. Tüntettem a Kádár-rendszer ellen is. Megbocsájthatatlanok Kádárnak az 1956 utáni gyilkosságai! De meg merem kockáztatni. Az öregedő Kádártól talán még példát is vehetnének jelenlegi vezetőink két tekintetben. Szociális érzékenységből, és szerény életmódból!

Na, de fel a fejjel! Annyira öreg azért még nem vagyok, hogy ne éljem meg ennek a diktatúrának is a végét! 

                                                                                     Sipos László     

Napjaink konzervatív gondolkodói előszeretettel hangsúlyozzák a hagyományok mindent felülíró szerepét. Azt hirdetik, hogy ha egy hagyomány több száz, vagy esetleg több ezer évig fennmaradt, akkor történetileg annyira bevált, hogy ez a hosszú léte már eleve bizonyítja a létjogosultságát akár a következő évszázadokra is. De biztos, hogy így van ez? Biztos, hogy egy hosszú ideig sikeres hagyománynak a jövőben is van létjogosultsága?

Például a reformkorban - azaz az 1800-as évek első felében, – a magyar nemesség konzervatív része előszeretettel hivatkozott arra, hogy a jobbágyság intézménye egy nyolcszáz éve fennálló hagyomány. Az, hogy a jobbágyság ilyen hosszú ideig fennmaradt azt bizonyította a számukra, hogy a röghöz kötöttség, a robot és a földesúri tized egy életképes, jól működő rendszer, egy nemes hagyomány. Eddig a pontig talán rendben is volt az érvelésük, hiszen a középkor évszázadokig változatlan technikai fejlettsége mellett, a kizárólag a mezőgazdaságra alapozott termelési viszonyok között, valószínűleg a földesúr-jobbágy hűbéresi rendszer volt a leghatékonyabb gazdasági megoldás.

De! Változnak az idők! És ezt csak a magyar nemesség haladó része – Széchenyi, Kossuth – vette észre. A természettudományok fejlődésére alapozva megindult a technika fejlődése, eljött az ipari forradalom kora, a gyárak korszaka. És a gyárakba már a lakhelyüket szabadon megválasztó, a földesúri önkény alól felszabadított munkásokra volt szükség. A több száz éves jobbágyság hagyományának lejárt az ideje, és az 1848-as forradalomban egy tollvonással eltörölték, soha nem is tért vissza.

Hasonlóan eltűnt az ezeréves magyar királyság hagyománya, vagy a több ezer éves rabszolgaság intézménye, és sorolhatnánk a példákat. Valószínűleg egy adott korban a rabszolgaság, a jobbágyság és a királyság volt a technika fejlettségének és az emberek tudás szintjének a leginkább megfelelő szervezeti forma, de ebből még nem következik az, hogy ennek örökre így is kell maradnia.

Egy ember vagy egy nép jobb, ha önként belátja, hogy a megváltozott körülményekhez – akár tetszik, akár nem - alkalmazkodnia kell. Mert ha nem látja be önként, a megváltozott körülmények előbb vagy utóbb úgyis kikényszerítik az alkalmazkodást, vagy elsöprik az önkényesen ellenállót!                  

                                                                 Sipos László

Te bárkit beengedsz a lakásodba? Mert én nem! Ha valaki ismeretlenül bekopog hozzám és számomra nem rokonszenves az illető tevékenysége, mert például kopogtató cédulát gyűjt, én pedig nem szeretem a nyomulós pártokat, akkor én bizony nem nyitom ki az ajtóm. Nem a személyével, hanem azzal a rendszerrel van gondom, amit képvisel.

De úgy látszik, hogy valahogy így működik ez a nemzetközi kapcsolatokban is. Néhány hete éppen a magyar kormány nem engedett be néhány szélsőjobbos alakot egy konferenciára hazánkba. Nem voltak sem bűnözők, sem körözött személyek, csak egyszerűen nem szeretjük azt a gondolat rendszert, amit képviselnek. Szerintem helyesen cselekedtünk.

Most pedig az amerikaiak nem engednek be néhány magyar köztisztviselőt a hazájukba. Meg is mondják miért nem. Nem tetszik nekik az a korrupt magyar rendszer, amit ezek a tisztviselők képviselnek. Most az amerikaiak is kimondták azt, amit rólunk gondolnak. Hiszen mi is megmondtuk már nekik nem egyszer, hogy nekünk sem tetszik az ő liberális demokrata rendszerük. Szerintem mi is kitilthatnánk néhány amerikait!

Végül is egy illiberális demokrácia nincs rákényszerülve a liberális amcsikra, meg vannak nekünk a barátaink keleten. Legfeljebb a gyermekeink nem a hanyatló nyugati egyetemekre mennek tanulni, hanem a példakép Kazahsztánba!   

                                                                 Sipos László

(Utóirat helyett: Most, pénteken reggel derült ki, hogy Orbán Viktor egy netadós csatát már elveszített a szabadságpárti tüntetőkkel szemben. De ez csak egy csata volt. Ravasz, gátlástalan és hazudozós ellenfelekkel állunk szemben! Az emberi méltóságunkért, a szabadságjogainkért vívott háborút még nem nyertük meg, ezért továbbra is aktuálisak lehetnek az itt leírtak!)

Az elmúlt néhány napban két, az interneten futó kormányzati pályázat is határozatlan időre befuccsolt, mert a rendszer terhelhetőségét meghaladta már néhány száz, egy időben belépni szándékozó érdeklődő is. De minden egyetemista ismeri a félévi tárgyfelvételek körüli mizériát a Neptun számítógépes rendszernél, pedig még itt is csak néhány ezer diák szeretne regisztrálni egyszerre.

Időnként órákra leáll a Kormányzati Portál, az Ügyfélkapu rendszere is. De mi lesz, ha a netadó miatt felháborodott milliónyi tiltakozó fog egyszerre rázúdulni a kormányzati portálokra? Megbénul az okmányirodák rendszere, a személyigazolványok, útlevelek, jogosítványok, forgalmik, műszakik stb. stb. kiadása, de esetleg a bíróságok, a rendőrség, az adóhivatal és a többi államigazgatási intézmény számítógépes hálózata is.

És ha a külföldi, az internetadónak még csak a gondolatát is utáló internetező milliói is bekapcsolódnak a blokádba? Hogyan fogja az Államkincstár átutalni a fizetéseket, a nyugdíjakat, hogyan fogja eladni az államkötvényeket? Már készülnek a felháborodott, legprofibb műhelyekben az önsokszorozó belépéseket generáló programok, az internetes robotok. Ha egy kis „szerencsénk” van, akkor úgy le fog bénulni ez egész magyar e-közigazgatás, hogy nem csak az internetadót, hanem semmilyen más rezsit sem tudunk befizetni. Ez lesz ám a tökéletes rezsicsökkentés! Eltakarítjuk a rezsivel együtt a nagyképű, digitálisan analfabéta rezsibiztost is!

És egy ilyen zűrzavarban akadozni fog az államkötvények értékesítése, gyengülni fog a forint. Itt az év vége, nem 78% hanem 88% lesz az államadóság, újra indul a túlzott deficit eljárás. Az Európai Unió egy része alig várja, hogy törvényes eszközt találjon az orbáni arrogáns rendszer elleni fellépéshez. Csökkentik a támogatásokat, beindul az infláció, nő a munkanélküliség. Azt persze nem tudom, csak remélem, hogy mindez elég lesz a Fidesz józanabb vezetőinek, hogy realista miniszterelnököt állítsanak a kétségtelenül meglevő többségükre támaszkodva.

De az biztos, hogy az igazi harc, majd csak az internetadó esetleges elfogadása után fog elkezdődni. És ehhez még csak a hideg téli utcára sem kell feltétlenül kimennünk. Karosszékben ülve fogja megvívni a modern Magyar Köztársaságban és az egyéni szabadságjogokban hívő többség, és a digitálisan elmaradott sohasem - volt idilli Magyarországról álmodozó kisebbség. És talán nem is elsősorban pártvonalak mellett fog kibontakozni ez a küzdelem!

Világ internetezői egyesüljetek! Csak az internetadót veszíthetjük el, de cserébe egy egész világot nyerhetünk!

                                                                        Sipos László

Elképedve olvasom azoknak a tüntető társaimnak a bárgyú - önmarcangoló írásait, amelyekben azon siránkoznak a vasárnapi felemelő tüntetés után, hogy „Jaj mi lett a szegény Fidesz-székházzal?„ Semmi! Betört néhány ablaka, leszakadt néhány rozzant rolója, van pénze a gazdáiknak, majd megcsináltatják! Akkor kellene inkább siránkozni, amikor a hatalom minden magyar törvényre, és az emberi erkölcsre fittyet hányva lerombolja például hajléktalanok erdőszéli kunyhóit! Ne aggódjatok! A Fidesz fejeseknek vasárnap este is volt hol aludniuk, miután megmártóztak a luxus úszómedencéjükben. Hétfőn pedig zavartalanul folytatták a szabadságelnyomó tevékenységüket a „lerombolt” székházukban.  

És ezek a szegény fradista ultrák! Ezek bizony arról híresek, hogy ezerszámra lerobbant számítógéppel sétálnak az utcán. Hülyeség! Ezeket a kütyüket, mi, átlagos tüntetők vittük magunkkal, egyenes azért, hogy ledobjuk őket a Fidesz székház elé, tiltakozván a szabadságjogaink legújabb durva megsértése miatt! A kütyük zömét a földre dobtuk, ami szintén törvényellenes, mert szemetelés. Tessék minket lecsukni!

Az igaz, hogy néhányat hozzávágtunk egy gyűlölt pártszékházhoz, ahol számítottak is erre, hiszen jó előre lehúzták a rolókat. Kivéve azt a kettőt, amelyeket a legkönnyebb volt elérni és betörni. Pedig ezeken is volt roló, csak érdekes módon éppen ezeket elfelejtették lehúzni. Rögtön készült is belülről egy fénykép a „rombolásról”, ami azóta is megtekinthető a Fidesz facebook oldalán „elrettentésképpen! És persze a rendőrök addig elmentek, amíg be nem törtek ezek a tálcán felkínált ablakok, és csak akkor jöttek vissza, amikor a Fidesz főnökök elkészítették belülről a „kompromittáló” fényképet, és elégedetten utasították a független rendőrséget a székház megvédésére. Emberek! Huszonöt éve ismerjük ezeket, fiúkat és még mindig megesszük a primitív trükkjeiket?

Egyébként pedig otthon is előfordul, hogy a falhoz vágunk egy – két tányért, vagy az utcán dühünkbe belerúgunk a járdaszegélybe. Senki sem sérült meg, vigyáztunk a rendőreinkre és ők is vigyáztak ránk! Nem törtünk- zúztunk céltalanul, nem gyújtottuk fel a fél várost, mint ahogy nyolc éve történt. Büszkék lehetünk rá, hogy egész normálisan kiadtuk a mérgünket!   És jól is esett!

Hétfő estig a Fidesz azt hajtogatta, hogy dühöngő szélsőséges ultrákat tartóztattak le. Érdekes módon a helyszínen ezeket a letartóztatásokat sem mi tüntetők, sem a televízió kamerák nem látták. Hol történtek és mikor ezek a letartóztatások? Hétfő este Rogán elismerte, hogy politikai aktivistákat fogtak el. Szerintem a kihallgatásokkor rájöttek, hogy bizony tisztességes emberek, tanulók, egyetemisták, apukák ezek a „gonosztevők”, nem szélsőséges ultrák.

A székház megdobálása garázdaság? Ha igen, akkor vállaljuk! Ha kell, leüljük! De bízunk az amnesztiában, amit a nyolc évvel ezelőtti embereket-rendőröket verő „tüntetők” a tettük súlyától függetlenül megkaptak! Törvény előtti egyenlőség van? Vagy nem? Egy épületet különben sem lehet verni - bántalmazni legfeljebb megrongálni. Szerintem nem fájt neki. Nem ugyanaz a két cselekedet.

Különben is: 1848-ban Petőfiék elfoglalták a gyűlölt börtönt és kiszabadították Táncsicsot! És milyen büszkék vagyunk rájuk! Még a nagyon békés Gandhi is leült a vonat elé, összeomlott a menetrend! Közérdekű üzem akadályoztatása? Igen! És?

Pár éve a Fidesz országgyűlési képviselői a mentelmi joguk mögé bújva kordonokat bontottak! Nekik szabad törvényt sérteni?

Szerintem egy tüntetésbe ennyi még belefér! De nem több!

Viszont követeljük a letartóztatott társaink szabadon bocsájtását és az amnesztiát a számukra, ugyanúgy, ahogy azt a Fidesz párti „tüntetők” néhány éve megkapták! Sőt! Elvárjuk, hogy akik éltek akkor az amnesztiával, azok álljanak ki a jelenlegi letartóztatottak mellett a legjobban! Hiszen törvény előtti egyenlőség van! Vagy nem???  

                                                                    Sipos László

Az általános forgalmi adó (áfa) egységes kulcsa hazánkban 27%. Ez azt jelenti, hogy - a számítási módszer miatt - minden megvásárolt termék és szolgáltatás árából 21%-ot fizetünk be a költségvetésbe. Ez a legmagasabb forgalmi adó nemcsak az Európai Unióban, hanem a világon is. De vannak kivételek. Azokra a termékekre, amelyeket támogatni akar a kormányunk, alacsonyabb adót állapít meg. Ilyenek többek között a gyógyszerek, az élősertés és a sporttevékenység. De 2015-től várhatóan kevesebb adót kell fizetni a birkák és kecskék után is, mert ezek az állatok rendkívül fontosak a törvényhozók szerint.

Lehet, hogy fontosabbak, mint az emberek? Hiszen ezzel párhuzamosan kívánják bevezetni az internetadót. A 27% áfa további emelésére már nincs mód az uniós szabályok miatt. (Ugye nem is olyan rossz elvileg ez az EU?) De a magyar leleményességen és uniós törvény kijátszáson azért nem tud kifogni, ezért találtuk ki a külön adókat, többek között a médiaadót és az internetadót.

A birkák adója le, az internet adója fel! Akár jelképezi is viszonyunkat a múlthoz és a jövőhöz. De ha a birkák adócsökkentésével a birkatenyésztést kívánják fellendíteni, akkor felmerül a gyanú, hogy az internet adóemelésével a szabad internet használatot kívánják korlátozni.

De a kettő között van egy lényeges különbség, a két tevékenység nem egy kategória! A birkák adója egy gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, amelyet joga van megváltoztatni a mindenkori kormánynak, függetlenül attól, hogy személy szerint egyetértünk vele, vagy sem. Az internet külön adója viszont a médiaszabadságot, a szabad véleménynyilvánítást és így az alapvető emberi jogainkat korlátozza. Azokat a szabadságjogainkat, amelyek a személyiségünket, az egyéniségünket, az önálló emberi mivoltunkat jelentik. Sőt! Azt a jogunkat próbálják meg korlátozni, hogy szabadon kapcsolatot tarthassunk a szeretteinkkel, a barátainkkal, a társadalmunk többi tagjával!

Ha egyetértünk azzal, hogy a közösségnek, a nemzetnek elsőbbsége van az egyénnel szemben, hogyan alakulhat ki úgy közösség, ha nem mondhatjuk el szabadon a véleményünket a barátainknak, a politikai ellenfeleinknek. Hogyan alakulhat ki úgy egy egységes magyar nemzet, ha nem beszélhetünk szabadon a környező országokban élő honfitársainkkal, a külföldön élő magyarokkal?

Hogyan fog a magyar nemzet az internetadóval gúzsba kötve táncolni? Az internetadó egy nagyon rossz ötlet!

                                                                                              Sipos László